Vizsla

Új élet

Ez az eddigi legnehezebb és legfontosabb bejegyzés, amit a Magyar Vizsla Fajtamentés vezetőjeként írok. És az utolsó is.

Ma este hivatalosan is lemondtam a Futrinka Egyesületben betöltött tisztségemről. Nagyon hosszú és nehéz időszak volt, míg végül sikerült ezt kimondani…és az őszinteséghez hozzá tartozik, nem így akartuk.

És itt átváltok többesszámra. Mert nem egyedül vagyok ebben a küzdelemben, egy elég ügyes és elhivatott csapatom van…rólatok, akik olvastok…támogattok és velünk együtt sírtok-nevettek, nem is beszélve.

A Magyar Vizsla Fajtamentés nem egy ember munkája volt, hanem a miénk…és ezt most köszönöm nektek!

Nem így akartuk. Mi csak mást szerettünk volna mint a Futrinka. A Magyar Vizsla Fajtamentés a Futrinka Egyesületnek köszönheti, hogy megszületett…az elmúlt 5 évben rengeteg munkát, energiát, pénzt fektettek, fektettünk abba, hogy ekkora táborunk legyen…hogy ennyi kutyát menthessünk meg…hogy most azt mondhassuk: felnőttünk.

Már egyre nehezebb volt egy csapatnak tekinteni az egész egyesületet…tele voltunk, tele vagyunk új ötletekkel…lehetőségekkel…és találtunk egy olyan egyesülést, ahol teljes szabadságot élvezhetünk, jogosultak maradunk az 1%-ra…egy olyan helyet, ahol még több figyelmet szentelhetünk a vizsláknak.

Mint mikor a gyermek kirepül a családi fészekből…mindenkinek nehéz. Tudjuk. Mi csak menni akartunk, önállósodni, nem megbántani a Futrinkát…és mindenek előtt: magunkkal vinni a vizsláinkat. A vizslákat, akiket sajátjainkként szeretünk. Lottót, akiért soványsága miatt szinte lincshangulat alakult ki, Czukrot, akit a halál széléről rántottunk vissza…mindegyikért ugyanúgy aggódtunk, szurkoltunk…a mi kutyáink.

A Futrinka Egyesület nem támogatja az önálló terveinket, ragaszkodik az egységes egyesülethez. Kértük, engedjék el velünk a vizsláinkat.

Ragaszkodnak a kutyákhoz. Mi ragaszkodtunk a függetlenséghez.

Megfordult a fejünkben, hogy “einstandoljuk” a Magyar Vizsla SOS facebook oldalt, hiszen azon egy  kiépített támogatói rendszer van…de mi nem vagyunk ilyenek…és a bent maradt kutyáinkra is gondolnunk kell.

Kérünk benneteket, segítsetek minket! Támogassatok minket egy-egy lájkkal új facebook oldalunkon:

VIZSLAMENTÉS

Holnaptól új élet kezdődik.

A Magyar Vizsla Fajtamentés helyett a Vizslamentés vezetője leszek, hiszen mindig nehezünkre esett nem segíteni egy vizslán csak azért, mert éppenséggel német vagy weimari vagy münsterlandi. Most kitárjuk előttük is a kaput.

És kitárjuk előttetek is. Tudjátok, mi a célunk…miért harcolunk! Tartsatok velünk, legyünk továbbra is egy csapat…hiszen nélkületek tényleg nincs esélyünk, és a vizsláknak sincs.

Új e-mail címünk: info@vizslamentes.hu

Ha szeretnétek mindig naprakészek lenni, iratkozzatok fel új levelező listánkra:

vizslamentes@googlegroups.com

Advertisements

About hunyadykata

Bár mintegy 30 évig „macskás” voltam, valahogy mégis úgy alakult, hogy lett egy kutyám is. Bodza, a labrador. Az ő igényeinek engedve kezdtem kutyaoviba, majd kutyasuliba járni, kerestem a kapcsolatot kutyás közösségekkel, s ismerkedtem meg állatvédő szervezetekkel. Általuk szerettem bele a vizslákba, s hazahoztam első ideiglenes kutyámat, Bibót. Őt sok másik átmeneti lakó követte, és Sándor személyében saját vizslám is lett.

Interakció

Még nincs hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Írd be az e-mail címed, hogy azonnal értesülj legújabb bejegyzésünkről!

Csatlakozz a 49 követőhöz

%d blogger ezt kedveli: