Vizsla

Miért csináljuk?

A vizslamentés nem hobbi, nem olyan dolog, amit az ember felesleges szabadidejében űz. Semmilyen állatmentő tevékenység nem szórakozás. Nem keresünk vele pénzt, sőt…gyakran a saját zsebünkből kell finanszírozni egy-egy fuvart, orvoslátogatást.

Mivel a nagy nyilvánosság előtt dolgozunk, folyamatosan kritikának vagyunk kitéve. Számonkéréseknek, hogy miért nem vettük fel a telefont, vagy miért nem azonnal választoltunk egy e-mailre? Akik ezt kérdezik, még sosem kerestek elveszett kutyát hajnali 3-kor, vagy sosem ültek egy csepegő infúzió mellett este tizenegykor.

Nagyon nehéz. Mégis csináljuk, és csináljuk, mert a szívünkből fakad, önként. Nem várunk érte sem köszönetet, sem vállveregetést…és tudjuk, hogy sosem lesz vége.

Mikor azonban elkeseredünk, elfáradunk, kapunk néhány gazdis fotót régi védencekről. Ilyenkor eszünkbe jut, miért csináljuk? Ezért. Nézzétek meg ti is! Egyedül ezért éri meg.

Gerhardot láncról kobozták, csontsoványan. A belső szervei teljsen fel voltak fújódva, a szőre iszonyatosan koszos volt és beteg. Több ultrahangot, vérvételt megjártunk vele, ideiglenes családja kitartóan ápolta, nevelte, szerette.

még a láncon

az első fürdetés

állatorvosnál

 Gerhard azóta boldog gazdis életet él Svájcban. Nézzétek ezeket a képeket!

Czankó még kölyökként került hozzánk, mert gazdája ajándékba kapta, és belátta, hogy nem tudja neki megadni azt az életet, amire egy vizslának szüksége van. Kész férfi lett belőle!


Rafaelt egy vidéki gyepmesteri telepről vettük át. Ideiglenes családja teljesen beleszerelmesedett, de végül mégis elengedték. Most ilyen gazdis fotókat küldött!

Dumás Daisyt két deciliter vodkáért vette egy állatbarát, és kérte a segítségünket.

Daisy első fotója

Ideiglenesei valódi vagány csajt faragtak belőle, úszik, kajakozik…

Parádé egy kis pöffeteg volt, akit családja adott gondozásunkba. Ők azt hitték, a kutya szeretete az etetésben merül ki. Hálistennek, olyan befogadó családot találtunk neki, ahol aztán fel kellett kötnie a gatyát, olyan iramot diktáltak. Most pedig boldog gazdis kutya. Kacsája is van. 🙂

Rengeteg ilyen fotónk van, ez erőt ad folytatni akkor is, amikor már szívünk szerint feladnánk.

Ígérjük, gyakrabban mutatjuk meg nektek az ilyen képeket, hiszen ti is szeretitek látni, mi lett a sorsa egy-egy védencünknek, akiért annyit szorítottatok.

Ezzel köszönjük, hogy támogattok minket.

Reklámok

Interakció

Még nincs hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Írd be az e-mail címed, hogy azonnal értesülj legújabb bejegyzésünkről!

Csatlakozz a 50 követőhöz

%d blogger ezt kedveli: